kérések készítése

udvariasan (és nem annyira udvariasan) kérések készítése

hasonlóan a szívességek kéréséhez, amelyet az utolsó leckében megtanultunk, a kérések japánul történő benyújtásának különféle módjai is vannak. Ez gyakorlatilag a japán mondás, “kérlek, tedd X”. Először megtanuljuk a kérések leggyakoribb módját az ige speciális konjugációjával “fő” és a szilárdabb “Fő”Fő” Fő “Fő”. Végül megtanuljuk a ritkán használt túlzottan erős parancsformát a teljesség kedvéért. Nyugodtan kihagyhatja az utolsó részt, hacsak nem lelkes manga-olvasó.

“~kérlek”－ egy különleges ragozás a “Kérem”

Szókincs

1. , a
2. ru-ige–, hogy
3. Kanji
4. Írja, hogy “ka・ku” (u–ige) ・ írni
5. さる (ru-ige) – adjon
6. さる (ru–ige)・, hogy
7. さる (ru–ige)・, hogy
8. さる (ru・ige)–, hogy
9. さる (ru・ige) -, hogy
10. さる (ru–ige)・, hogy
11. さる (ru・ige) – adjon
12. さる (ru-ige) -, hogy
13. >Itt
14. くる [く-ル] (kivétel) -, hogy jöjjön
15. ム本ム [に-hon-go] – Japán (nyelv)
16. 話る [はな-ス] (u-ige) – beszélni
17. Ke-shi-gomu] – radír
18. ムる [く-ル] (kivétel) -, hogy jöjjön
19. ムる [く-ル] (kivétel) -, hogy jöjjön
20. ムる [く-ル] (kivétel) -, hogy jöjjön
21. ムる [く-ル] (kivétel) -, hogy jöjjön
22. ムる (u・ige) – kölcsön
23. messze [to–do] (I・adj) – messze
24. hely [to–do] – hely
25. megy [to・do] (u-ige) – menni
26. apa [to・do] ・ apa (udvarias)
27. óra [to–do] ・ óra; óra

>

28. – megtörni
29. ・ mondani

” a ” Kérem “a” Kérem “speciális konjugációja, amely a”Kérem” megtisztelő formája. A megtisztelő és alázatos formákról a következő nagy rész elején fogunk többet megtudni. Itt a “Kudaseru” – t vesszük át, mert jelentése kissé eltér a normál “Kudaseru” – tól és a megtisztelő “Kudaseru” – tól. A “kérem” a következő módon különbözik a “Kérem” – től:

1. kérlek, tedd meg.
   Kérem, adja meg nekem.
2. meg tudja adni nekem?
   meg tudja adni nekem?

mint látható, a “Kérem” egy közvetlen kérés valamire, míg a “Kérem” olyan kérdés, amely arra kéri valakit, hogy adjon valamit. Ez azonban hasonló a” kureru ” -hoz, mivel kérelmet nyújthat be egy művelethez, egyszerűen csatolva azt az ige te-formájához.

1. kérjük, írjon kandzsival.
   kérjük, írja meg kanji.
2. beszéljen lassan.
   kérem, lassan beszéljen.

a negatív kérések szabályai megegyeznek a “kureru” szabályaival is.

1. ne írjon graffitit.
   kérjük, ne írjon graffitit.
2. Kérem, ne jöjjön ide.
   Kérem, ne jöjjön ide.

az alkalmi beszédben gyakran előfordul, hogy egyszerűen eldobják a részt.

1. beszéljen japánul.
   kérjük, beszéljen japánul.
2. Add kölcsön a radírt.
   Kérem, adja kölcsön a radírt.
3. ne menj messzire.
   kérjük, ne menjen messzire.

azok számára, akik különösen parancsolóan és férfiasan akarnak hangzani, a “Kuureru” használata a “ru” eltávolításával is lehetséges.

1. beszéljen japánul.
   beszéljen japánul.
2. Add ide a radírt.
   Add kölcsön a radírt.
3. ne menj messzire.
   ne menj messzire.

mivel a masu-alaknak mindig a mondat végén vagy egy relatív záradékban kell lennie, nem használhatja közvetlenül a főnév módosítására. Például a következő nem lehetséges a “Kérem”kifejezéssel.

• az óra, amit apádtól kaptam, eltört.
  az óra, amit apa adott, eltört.

természetesen, mivel a közvetlen idézetek pusztán megismétlik valamit, amit valaki szó szerint mondott, gyakorlatilag bármit elhelyezhet közvetlen idézetben.

• ” Add ide nekem” – mondta Apa.
  Apa azt mondta: “Kérem, adja meg nekem.”

mint egy alkalmi kérés

szókincs

1. fogadó (szerény)
2. szolgáló (itasu) (u–ige) – csinálni (szerény)
3. kanál – kanál
4. itt – itt
5. név (na–maeee) ・ név – név – név – név – név – név – név – név – név – név – név – név – név – név – név – név – név – név – név – név maeee> – név – név – név
6. – írni

a “kérem” alkalmi alternatívája a “kérem”. Bár bárki használhatja, kissé nőies és gyerekes árnyalattal rendelkezik, és mindig Hiraganában van írva. Kandzsiban írva általában egy nagyon formális kifejezésben használják, például “6”. Nyelvtanilag pontosan ugyanúgy használják, mint a”Kérem”.

példák

1. Adj egy kanalat.
   Kérem, adja ide a kanalat.
2. kérjük, írja ide a nevét.
   kérjük, írja ide a nevét.

a “~donai” használata határozott, de udvarias kérésekhez

szókincs

1. ru・ige – enni
2. u–ige ・ inni
3. suru (kivétel) – csinálni
4. I–csinálni
5. figyelj [ki-ku] (u-ige) – kérni; hallgatni
6. itt
7. itt-ülni
8. még –még
9. teljes – teljes
10. ott (u–ige) ・ létezni (élettelen)
11. sok (összeg)
12. hogy

>

13. (u–ige) – gondolkodni

” “A “to”különleges tiszteletbeli konjugációja. Ez egy puha, mégis határozott módja a parancs kiadásának. Például akkor használják, amikor egy anya szidja gyermekét, vagy amikor egy tanár azt akarja, hogy egy bűnöző hallgató figyeljen. A ” fő “- től eltérően a” fő “csak a pozitív igékre vonatkozik, és az ige szárát használja a te-forma helyett. Önmagában nem is használható, hanem egy másik igéhez kell csatolni.

“ahhoz, hogy egy határozott, de udvarias kérések

• Konjugált az ige, hogy a szár, majd csatlakoztassa “
  Példa
  1. Enni → enni
  2. italt→ italt
  3. Mit→ tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tedd→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ tedd→ tenni→ tenni→ tenni→ tenni→ csinálni

Példák

1. Figyelj!
   jól figyelj!
2. ülj ide.
   ülj ide.

azt is drop “fő” része a “fő”, hogy egy alkalmi változata a nyelvtan.

1. még mindig olyan sok enni.
   még mindig sok van, tehát Egyél sokat.
2. ha úgy gondolja, hogy ez rendben van, ne tegye.
   ha úgy gondolja, hogy ez rendben van, akkor megy előre, és csináld.

a parancs formájában

szókincs

1. ru-ige – adni
2. u・ige – meghalni
3. csinálni
4. csinálni
5. jönni
6. enni
7. enni
8. viselni
9. hinni
10. aludni
11. aludni
12. felébredni

    ;

13. kijönni
14. lógni
15. eldobni
16. eldobni
17. beszélni
18. hallani (u-ige) – felakasztani
19. felakasztani
20. akasztani
21. akasztani
22. akasztani
23. akasztani
25. akasztani
26. akasztani
28. akasztani
51. ・ kérdezni; hallgatni
52. játszani
53. várni
54. inni
55. inni
56. rögzíteni
57. rögzíteni kell
58. vásárolni

59. mint [su・ki] (na-adj) – szerethető
60. ott ・ arra (ott) (abbr ott)
61. menj [i-ku] (u–ige) ・ menni
62. gyors [hay-i] (i–adj) ・ gyors[i-adj] – gyors [i・adj] – gyors [i–adj] ・ gyors [i-adj] – gyors [i–adj] ・ gyors [i-adj] – gyors [i・adj] – gyors [i–adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj] – gyors [i-adj]; korai
63. GmbH – alkohol
64. 6237 Fő (u・ige)-a

feltétlenül vegye figyelembe, hogy a megszokott “fő”, “fő” kivételigék mellett az “fő” is kivétel a parancsformára.

Minta ru-igék egyszerű parancs enni enni viselet viselet hidd el hidd el menj aludni menj aludni ébresztő ébresztő kifelé kifelé szorzás tegye le. dobd el dobd el

Minta u-igék egyszerű parancs beszél beszél hallgat hallgat játék játék várjon várjon ital ital gyógyítás gyógyítás meghal meghal vásárlás vegye meg.

kivétel igék egyszerű parancs teendők gyere itt Adj nekem Adj nekem

példák

1. csinálj, amit akarsz.
   csinálj, amit akarsz.
2. menj el!
   menj el!
3. Hozz nekem egy kis bort.
   siess és hozz nekem egy kis alkoholt.

negatív parancs

szókincs

1. Go・to-go
2. do (kivétel) – do
3. that – that
4. eat –to・eat
5. Change-to–eat
6. változtatás -to–eat
7. esemény, anyag
8. 6237> (u-ige)-mondani

a negatív parancsforma nagyon egyszerű: egyszerűen csatolja a “fő” – t a RU-igékhez vagy az U-igékhez. Ne tévessze össze ezt a mondatvégző részecskével, amelyet ennek a szakasznak a végén fogunk megtanulni. Az intonáció teljesen más.

példák

1. ne edd meg!
   ne edd meg!
2. ne mondj semmi furcsát!
   ne mondj ilyen furcsa dolgokat!

ez nem tévesztendő össze a rövidített változata “ons” most tanultam az utolsó részben. A legkézenfekvőbb különbség (a tiszta hangkülönbség mellett) az, hogy a “6” – ban az ige először a szárra konvertálódik, míg a negatív parancsnak nincs konjugációja. Például, a “fő”, a “fő” lenne a rövid változata a “fő”, míg a “fő” lenne a negatív parancsot.

Könyvnavigáció << számok adása és fogadása és számlálása > >